5 dolog, ami csökkentheti a baleseti kártérítés mértékét

Egy esetleges közlekedési baleset vétlen résztvevőjeként jogosan merülhet fel az igény, hogy minél magasabb összegű kártérítést szeretne kapni a biztosítótól.

Igen, a baleseti kártérítés nem fogja összeforrasztani az eltört csontokat, nem fogja visszahozni az elvesztett családtagokat, de a kapott összeg segíthet átvészelni a nehéz időket. Ezért összegyűjtöttünk 5 dolgot, amire érdemes odafigyelni kárrendezés során, nehogy a biztosítók visszaéljenek az információhiánnyal:

1.) Nem megfelelő összegű sérelemdíj

Köztudott tény, hogy amennyiben a vétlen felet egy balesetben anyagi kár éri, kártérítést követelhet a károkozó biztosítójától. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy nemcsak az autóban keletkezett kárért jár kártérítés, hanem a személyi sérülések esetében is, ez a sérelemdíj. Hozzávetőlegesen mekkora összegű sérelemdíjra számíthat? A kártérítési kalkulátorunk segítségével megtudhatja.

2.) A gyorskár csapdája

Ha közlekedési baleset vétlen résztvevője és megrongálódott autója, motorja – esetleg kerékpárja -, valószínűleg ismerős a gondolat, amely azonnal felmerül mindenkiben ilyenkor:

Pénzhez jutni!

Lehetőleg minél hamarabb! A biztosítók pedig ezt az igényt elégítik ki a gyorskárrendezés útján. Gyorskárrendezés vagy “hagyományos” kárrendezés? Melyik a jobb? Mindkét esetben alapfeltétel, hogy a káresemény egyértelműen beazonosítható, a felelősség kérdése pedig tisztázott legyen.

Gyorskár = kb. 30 nap

Lépései:

1. kárbejelentés
2. szemrevételezés és kárfelmérés
3. ajánlattétel (15 napon belül)
4. ajánlat elfogadása
5. kártérítés kifizetése (további 15 napon belül)

„Hagyományos” kárrendezés = akár több hónap

Ezzel szemben a kárrendezés “hagyományos” útja, vagyis amikor a biztosító számlák alapján fizet, a következőképpen zajlik:

1. kárbejelentés
2. szemrevételezés
3. javítás (kártól függően több nap, akár hét is lehet)
4. szükség esetén pótszemlék, gépjármű újbóli megvizsgálása
5. javításról kiadott számlák és egyéb dokumentáció hiánytalan benyújtása a biztosítóhoz
6. 15 napos ügyintézési határidő kezdete
7. kártérítés kifizetése

Hogy melyik a jobb megoldás, arra mindenki egyénileg döntse el a választ az adott helyzetben. Könnyen lehet az is, hogy az adott helyzetben Önnek nagyobb szüksége van a pénzre, mint arra, hogy kivárja a később kézhez kapható, de magasabb kártérítési összeget.

3.) Késedelmi kamat elmaradása

A kártérítési összeg kifizetése a károsodás bekövetkezésekor nyomban esedékes, mondja a Ptk. Az általános késedelmi kamat mértékét szintén a Ptk. határozza meg. Eszerint a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyezik meg, amely az MNB (Magyar Nemzeti Bank) hivatalos honlapja szerint a cikk írása közben 0,90%.

Tehát egy 1 millió forint összegű kártérítési összeg esetében ez 9.000 forintot jelent egy évre. A késedelmi kamat ex lege, vagyis törvény erejénél fogva jár, viszont nem automatikusan. Különösebb ügyintézés nem szükséges az igényléséhez, csupán jelezni kell azt a biztosító felé, hogy igényt tart rá.

4.) Túl nagy mértékű avultatás

Az avultatás nem más, mint a biztosítók által előszeretettel alkalmazott gyakorlat, miszerint a biztosítással érintett vagyontárgyak értékét az időmúlás, illetve a folyamatos elhasználódás miatt csökkentik.

Az avultatás túl gyakori és sokszor indokolatlan alkalmazásával egyértelműen a károsult személyeknek okoznak hátrányt a biztosítók. A biztosító a kártérítés keretében az avultatással csökkentett összeget fizeti ki a károsultnak, aki azonban a javításnál kénytelen a kicserélendő alkatrészek teljes árát megfizetni. Így a kártérítés sok esetben egyáltalán nem fedezi a javítás költségeit.

5.) Kármegosztás

Egy közúti baleset esetén kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál alapvetően a károkozó biztosítója fizeti ki a kártérítési igényt a vétlen károsultnak. Azonban előfordulhatnak olyan esetek is, amikor a szerencsétlenség résztvevői kisebb-nagyobb arányban, de mindannyian hozzájárultak a baleset bekövetkezéséhez. Ilyenkor nem beszélhetünk teljesen vétlen, illetve vétkes félről.

Példa: amennyiben az egyik károkozó 85%-ban felelős a balesetért, a biztosítója a teljes kár maradék 15%-át nem köteles megtéríteni, és fordítva: a 15%-ban vétkes félnek a biztosítója a teljes kárnak ezt a 15%-os összegét köteles megtéríteni.

A kármegosztás arányát a biztosítók olykor önkényesen szabják meg. Sajnos a biztosítók által alkalmazott kárszakértők sok esetben az ügyfélre nézve kedvezőtlen arányszámokat határoznak meg. Ebben az esetben érdemes megbízni egy független kárszakértőt.

Hogyan tovább?

Ha súlyos személyi sérüléses közlekedési balesetet szenvedett önhibáján kívül, lépjen velünk kapcsolatba még ma. Segítünk a legmagasabb összegű kártérítés megszerzésében!